Az üvegszálas szövet az műgyantával történő ragasztás és laminálás során használatos szerkezet erősítő anyag.

A hajoepitok.hu -n tárgyalt Storer hajók elkészítése során üvegszövetet (nagyobb felületek erősítésére) illetve 5 cm széles üvegszálas szalagot (rétegelt lemez panelek összeillesztésére) használunk.

Az üvegszál gyártása és felhasználása (forrás: www.mugyantak.hu)

A gyanta-szálszóró gépek ebből vágják a beállított hosszúságú szálakat. Az erősített műanyag termékek kritikus éleibe is szokták belaminálni.

Vágott roving szál.

A még nedves szórórovingot vágógépben 6-12 mm hosszú darabokra vágják, szárítják, majd zsába töltik. A vágott rovingot műgyantába keverve laminálásra, vagy hézagkitöltő masszaként, hibajavításra használják.

Üvegtextíliák

Az üvegtextíliák feldolgozási tulajdonságaik mellett, a maximálisan elérhető üvegtartalomban és erősítő hatásukban különböznek egymástól a gyantaszerkezetben. A vágott szálból készült paplannak max. 30 %-os üvegtartalomnál a roving szövethez, üvegszövethez és a nem szőtt textíliákhoz képest az erősítő hatása (pl. a hajlító szilárdság és szakító szilárdság eseteiben) a legalacsonyabb, viszont pozitív, hogy ezt minden irányban tudja (kvázi-izotóp erősítő hatás). Az erősítő hatás a szövet esetében dupla értékű a paplannal szemben, természetesen csak szálirányban. A maximális üvegtartalom szintén duplája, max. 60%. A legmagasabb szerkezeti szilárdság a nem szőtt textíliák esetében érhető el (800 Mpa hajlító és 500 Mpa húzó szilárdságot). Annak ellenére, hogy a vágott szálból készült paplannak az értékszintje, erősítő hatása a roving szövetekhez és a nem szőtt textíliákhoz hasonlítva alacsonyabb, mégis széles a felhasználási területe.

Rovingszövet.

A legalább 50-60 pászmából összesodort roving szálból szőtt szövetet nevezik rovingszövetnek. Abban különbözik az üvegszövettől, hogy rendszerint a legegyszerűbb vászon- vagy zsák-szövésmóddal készül (200-800 g/m²), illetve az üvegszöveteket kevesebb pászmából sodort szálból (finomságtól, vastagságtól függően) készítik A rovingszöveteket leginkább poliészter gyantával használják, az üvegszöveteket pedig inkább epoxikkal.

Üvegpaplan.

A fonócsévéből kihúzott üvegszálakat itt hosszabbra vágják, – 5-8 cm-re – és véletlenszerűen szórják egy szállítószalagra. A szálakra kötőanyagot permeteznek, amely megszárítva összefogja az anyagot. A kötőanyag jellege szerint kétféle üvegpaplant különböztetünk meg, az emulzióst és a porkötésest. Ezek főképpen a feldolgozási tulajdonságaikban különböznek egymástól.

Az emulziós és a porkötésű paplanok a hajó- tartály- és az autóiparban  régen bevált és mérsékelt árú erősítő anyagok .

A könnyen oldódó porkötésű paplan a műanyag kompozitban magas áttetsző tulajdonságokkal jeleskedik és ezért különösen alkalmas áttetsző szerkezeti elemek gyártására. Az emulziós kötésű paplan nagyon jól drapirozható és ezért különösen bő körvonalas szerkezeti elemek gyártására alkalmas.

Az üvegpaplanok anyagát általában elsősorban poliészter (és vinilészter) gyantához írezik, de gyantával is impregnálhatók. Mivel az epoxi gyanták nem tudják jól oldani a kötőanyagot, ezért a kis ívű hajlatokat rosszul követi. Ezen a problémán a kritikus helyek megvágásával szoktak segíteni, de tudni kell, hogy ezeken a helyeken a mechanikai szilárdság erősen csökken. Üvegpaplant általában nem szoktak epoxi gyantával impregnálni, de ha valamilyen okból mégis szükségessé válik, akkor célszerű az emulziós kötésű paplant használni, mert ez valamivel jobb eredményt ad.

Az üvegpaplanok legfontosabb jellemzője a „négyzetmétersúly”. Ez azt adja meg, hogy egy négyzetméternyi üvegpaplan hány gramm súlyú. Természetesen ez az adat meghatározza az üvegpaplan vastagságát, ezzel együtt a késztermék vastagságának növekedését is. A paplanok 100 – 800 g/m² súlyban és különböző szálfinomságban állíthatók elő. A finom szálak esetében jobban szívódik a gyanta a paplanba, mint a durvább szálaknál, viszont a finom szálakból készült paplan nagyon tömör, ezért nehezebb a laminátot légmentesíteni

Ha a szerkezeti elemek nagy falvastagságára van szükség, akkor a munkafolyamatok megtakarítása érdekében, nagyobb m² súlyú anyagokat javaslunk. Ezzel szemben a súlyérték növelése arányában kisebb átitató (impregnáló) sebességekre számíthatunk.

Az üvegpaplanok gyári jelzése egyértelműen meghatározza a terméket. Csak a példa kedvéért a Johns Manville 22/450/125 jelzésű üvegpaplanja emulziós kötésű (a porkötéses 33-as), 450 gramm/m² súlyú és 125 cm széles. Ez a paplan egy rétegben körülbelül 0,5 mm vastag terméket ad.

Üvegfátyol.

Az üvegpaplan speciális változatának tekinthető, ahol nagyon kicsi a négyzetmétersúly. Egy négyzetméter üvegfátyol néhányszor 10 gramm súlyú.

Üvegszövet.

A legegyszerűbb esetben a fonallá sodort szálakat a textiliparból ismert módon szövetté szövik. Az üvegszövetek már 10-20 g/m² súlytól akár több száz g/m² súlyig készülnek sokféle szövésmóddal. Felhasználási területük rendkívül sokrétű, többféle szövésmódjának köszönhetően valamilyen formáját a kompozitok gyártása során szinte mindig használják.

(forrás: www.mugyantak.hu)